Rólam

Amikor négy-öt évesen a színes tévéújságból kivágott filmjeleneteket ragasztottam tixóval, meg azzal a levakarhatatlan zselés ragasztóval Kipling Dzsungel könyvébe, nem tudtam, hogy évekkel később mekkora barbarizmusnak tartom majd ezt. Anyu már akkor is annak tartotta, finoman fogalmazva sem rajongott őrületes kreativitásomért, mely közben mérnöki precizitással választottam ki az egyik kedvenc könyvét, de becsületére váljon, hogy maga mellé vonva elmagyarázta, milyen fontosak neki ezek a kötetek, ahelyett, hogy agyoncsapott volna eggyel. Pár éve vezeklésként megvettem a szétbarmolt könyvvel azonos kiadású regényt egy antikváriumban, és bár azóta sem olvastam, de mementóul a polcra menekítettem.

Nem volt zökkenőmentes az indulás, de annál őrületesebb volt az út további része. Még nem tudtam olvasni, de már könyvtárba jártam nővéremmel, aki valószínűleg elátkozta a napot, amikor először magával vitt, mert legalább 7 könyvet szedtem össze, ezeket pedig neki kellett felolvasnia. Hangoskönyveket, főleg meséket is gyártott nekem, amit egy rozoga csehszlovák kismagnóval vett fel. Az egyik áldozat egy Szinetár Dóra kazetta volt, ami még jó 25 év távlatából is működőképes, bár most már sajnos nincs mivel lejátszani.

A kötelezőket persze én is bőszen utáltam. Nehéz elfelejteni, ahogy Matula bácsi zoknijának színét vadászom a sosem olvasott Tüskevárban az olvasónaplóhoz, vagy ahogy a huszadik pózban vergődve próbálok még egy oldalt legyűrni az Egri csillagokból. Gimiben Antigoné sem segített túl sokat, és Jókait is használtam volna tálcának a vacsihoz, mint hogy végigkínlódjam rajta magam.

Aztán megtalált Agatha Christie és a krimi, Tolkien és a fantasy Isaac, Asimov és a science fiction, Gárdonyi és a szépirodalom. Nagyjából ebben a sorrendben. Elmerültem a könyves világban, és azóta is imádok elsüppedni benne. Nem kell kimenteni, jól érzem magam, köszi, inkább kapcsold fel a villanyt, mert már összefolynak a betűk.

Az olvasás kikapcsol. Ezernyi világba nyit ajtót, melyeken mindig örömmel, sokszor még mindig egy gyerek lelkesedésével lépek be. Csak, hogy aztán ezt az énemet felboncolják, meghurcolják, elkeserítsék, megnevettessék, elgondolkodtassák az olvasottak. Hiszem, hogy minden könyv hozzánk tesz valamit. Legyen ez egy újabb szófordulat, egy körömpiszoknyi tudás vagy egy új látásmód, csak képesnek kell lennünk befogadni mindezt, meglátni bennük az értéket.

Ezeket az értékeket szeretném megmutatni nektek a blogomon, legyen szó szépirodalomról, krimiről, science fictionről vagy történelemről. Mert téged is vár több tucatnyi könyv, amiket kimondottan neked írtak!

Örülök, hogy itt vagy!
Kapusi-Farmosi Dóra



A következő módokon veheted fel velem a kapcsolatot, vagy követhetsz:

E-mail: info@csakegypercre.hu

Facebook oldal: https://www.facebook.com/csakegypercre/

Instagram: https://www.instagram.com/csakegypercre