• Ne feszítsd túl a húrt
    Irodalom,  Novella

    Ne feszítsd túl a húrt

    Nem volt vallásos most mégis kétségbeesetten imádkozni próbált. Összekulcsolta a kezét, mint ahogy gyerekkorában a nagyanyja tanította. Biztos, ami biztos szorosan behunyta a szemét is. De csak az jutott eszébe, hogy “én istenem jó istenem lecsukódik már a szemem”. Nem tűnt helyénvalónak. Ide valami erősebb kell. Egyetlen sor sem jutott eszébe,…

  • Emlékszel még arra a télre?
    Irodalom,  Novella

    Emlékszel még arra a télre?

    A régi telek emléke megfakult. Lehet a dologhoz némi köze annak is, hogy gyerekkoromban rendszeresen sikerült pár mérettel nagyobb sapkát venni, így szememre csúszott tökfödőben vaksiskodtam végig őket. De az sem kizárt, hogy a bátyámmal közös hócsaták törölték tisztára az emlékezetem tábláját. Na, nem ám olyan kis vicceskedő, gyerekkacagástól hangos…

  • Jászkunsági gyerek vagyok
    Irodalom,  Novella

    Jászkunsági gyerek vagyok

    Vajon hányszor kellett elénekeltetni velünk még általános iskolában a jászkunságigyerekvagyokot ahhoz, hogy még most, másfél évtizeddel később is beakadjon a fejembe, és a nap tejlesen különböző pontjain azon kapjam magam, hogy büszke jász kölyökként kitörni készül belőlem, amit közvetlenül követ a Föl föl vitézek a csatába, meg az A csitári…

  • Nyomok a hóban
    Irodalom,  Novella

    Nyomok a hóban

    -Hány éves? -Hat. -Akkor már a felénél jár. Rám mosolyog. Kell egy kis idő, mire felfogom, hogy miről beszél. Még hat évet jósol a kutyámnak. Annyira megdöbbenek, hogy nem is tudok mit reagálni, csak felveszem a “hátigen” arcom és beterelem a konyhába, hogy javítsa már meg végre az a hülye…

  • Egy kenyér illata
    Irodalom,  Novella

    Egy kenyér illata

    Kézbe veszem a tojást, megrázom, kicsit kotyog, megtöröm az asztal szélén, vékony csíkban csöppen le a fehérje, egy része a padlón landol. Az orromhoz tartom, beleszagolok, rendben van. Beleejtem az ezeréves sárga keverőtálba, nyúlok a másik tojásért. Harmadszor verem oda, mire vékony hajszálrepedés fut rajta végig. A körmömmel feszítem szét…

  • Gárdonyi Géza: Pöhölyék
    Gárdonyi-projekt,  Művei

    Pöhölyék fia nem akar püspök lenni

    Az ember előbb utóbb ráébred arra, hogy az alapvető konfliktusok nem változnak, csak a világ körülöttük; a magva egy, a díszlet körbeforog. Gárdonyi Géza különleges érzékkel tapint rá ezekre, és tudatosítja bennem majd’ száz év távlatából, hogy van, ami nem változik. A Pöhölyék aprócska novelláskötetének címadó története a szülők meg…

  • Irodalom,  Novella

    A korona margójára

    Amikor az hajnalban arra ébredsz, hogy begörcsöl a kedvenc tüskéd, és hosszas kínlódás árán csak annyit sikerül elérni, hogy már nem akarsz üvölteni minden tizedmásodpercben, akkor van egy sejtésed arról, hogy ez a nap is megy majd a levesbe. Erre még a reggeli kávé előtt Wuhan Chiang jól megfejelte az…

  • Irodalom,  Novella

    Mindennapi kenyerünket

      -Ki után következek? Többen összerezzennek mintha nyakon öntöttem volna őket egy vödör jeges vízzel. Persze megint túl hangos voltam. Nevetséges tudom, de idefelé végig azon gondolkoztam, hogy kérdezzek. Ki jött utoljára? Ki után következek? Ki az utolsó? Ha szociális érintkezésről van szó, magam vagyok a két lábon járó szerencsétlenség. Egyszerű…