Gárdonyi Géza
Gárdonyi-projekt,  Gárdonyiról

Gárdonyi Géza, a 157 éve született egri csillag

1863. augusztus 3-án született az egyik legvisszahúzódóbban, világtól leginkább elvonultan élő szépírónk, akiről mindenkinek Egri csillagok jut eszébe. Gárdonyi Géza körül már életében egyfajta misztikum alakult ki: az író, aki bezárkózva, remeteként él és ír egri otthonában.

Gárdonyi Géza útja az íróvá válás felé nem volt zökkenőmentes. Megbukott magyarból, a tanítóképzőt elégségessel végezte, néptanítóként éppen annyit keresett, ami élni kevés volt, éhen halni sok. Korábbi professzora, Répássy János egyszer a következőt találta mondani :

„Fiam, tebelőled sohse lesz nagy ember, de a kenyeredet azért meg tudod keresni.” 

A fiatal írópalánta azonban a hátráltató tényezők (az első színműve csúfos bukása, a kortársak elmarasztaló kritikái) ellenére sem adta fel. Nyakassága, írás iránti őszinte elköteleződése végül meghozta lassan beérő gyümölcsét. Sorra jelentek meg novellái a Pesti Hírlapban, illetve más fővárosi, dunántúli lapokban is. Nevét ma már leginkább az Egri csillagokkal hozzák összefüggésbe, de falusi romantikája meggyőző és népszerű volt megjelenésekor. Olyan tisztán, könnyen érthetően használta a magyar nyelvet, ahogy csak kevesen.

Hiába azonban a szakmai sikerek, magánéletében – ha szabad így fogalmaznom – alaposan mellényúlt. Ma már kár háborgatni, meg ujjal mutogatni, hogy ki volt a hibás, annyi bizonyos, hogy házassága nem az égben köttetett. Soha nem múló tüskét hagyott maga után a lelkében, nőalakjai között mégis megtaláljuk a legszebb karaktereket, akiket kigondolni képes volt. Épp ezért állok értetlenül a kijelentések előtt, miszerint gyűlölte a nőket.

Az ifjú Gárdonyi (A kép forrása: Cultura – A kulturális magazin)

Találkozásom Gárdonyival

Nem sok olyan nagy jelentőséggel bíró művész van az életemben, mint Gárdonyi Géza. Születésnapjának apropóján arra gondoltam, hogy Gárdonyi hetet tartok az oldalon: minden másnap olvashattok valami érdekességet róla. Szeretném közelebb hozni munkásságát az őt még kevésbé ismerő olvasókhoz. Megmutatni, hogy közel sem egykönyves szerzőről van szó, van ám élet az Egri csillagok után, előtt, mellett is. De még milyen! A rendkívül érzékeny, finoman szólva is különc író csodálatos romantikus regényeket, verseket, drámákat, dalokat hagyott maga után. Bevallom engem ez abszolút meglepetésként ért, amikor elkezdtem jobban beleásni magam az életművébe. 

Az első könyv, amit olvastam tőle, az Egri csillagok volt, még kötelező olvasmányként, és emlékszem, mennyire nem tetszett. Azt is mondhatnám, hogy kimondottan utáltam. Volt viszont egy remek kártyapaklim, amin a könyvből vett jelenetek voltak. Négyet kellett összegyűjteni ahhoz, hogy kibontakozzon a teljes kép. Persze sokkal jobban megmozgatott az, hogy megverjem benne bátyámat, mint hogy áttanulmányozzam, hogy is volt ez az egész a törökökkel meg Egerrel.

Húszas éveim elején aztán épp olvasási válságban voltam, amikor Édesanyám a kezembe nyomta A láthatatlan ember ütött-kopott otthoni példányát. Számomra abszolút meglepő módon tetszett, ám még ekkor sem támadt fel az olthatatlan vágyam, hogy őrületes Gárdonyi életmű gyűjtésbe fogjak. Vagy, ahogy Gézu bácsi mondaná: nem keltett bennem rezgéseket a művészete.

Ida és a szerelem

Hogy, hogy nem, egyszer kezembe akadt az Ida regénye, amit teljes döbbenettel olvastam: ilyen is lehet Gárdonyi? Ez is ő? Egészen eddig teljesen meg voltam győződve arról, hogy a történelmi regényeken kívül nem alkotott más műfajban, erre tessék. Ez a csodálatos szerelmi történet finoman átszőve a humor cérnájával, teljesen levett a lábamról, pedig egyáltalán nem vagyok a romantikus könyvek nagy fogyasztója.

Aztán szép sorban araszolt a többi könyve is a polcomra. Most meg már ott tartunk, hogy a nekik kiszabott helyet bizony kinőtték, és sürgősen el kellene gondolkodnom azon, hova fogom tenni a továbbiakat. Igen, már parcellázni kell a könyvespolcunkat; egyre több a könyv, a hely meg csak fogy. Pedig még hol járok attól, hogy minden könyve meglegyen?

Egy szó, mint száz: Ida jött, látott és győzött! Karöltve az Isten rabjaival, Az öreg tekintetessel, Bibivel és a többiekkel. Minden könyv után úgy éreztem, még jobban szeretném megismerni azt a Gárdonyit, akit a könyvek lapjai tárnak elém.

A Gárdonyi-projekt

Lassan de biztosan abszolút kedvenccé nőtte ki magát. Ebből született a Gárdonyi-projekt is, azaz a tervem, hogy elolvasom a teljes életművét, miközben bőszen ismerkedek élettörténetével is. Biztos vagyok benne, hogy lesznek bökkenők, már csak azért is, mert elképesztő mennyiségű novellát írt. Ez a műfaj nem tartozik a kedvenceim közé, egy-egy ilyen kötetet sokkal tovább olvasok, mint azt a terjedelme indokolná. Főleg, hogy az aktuális olvasmányomban, a Kék pillében nem kevesebb, mint ötven rövid történet található.

Egy kezemen meg tudom számolni, hány könyvére húztam eddig a szám, szinte kivétel nélkül találtam bennük csodás gondolatokat. Némelyiknél pedig magasra szaladt szemöldökkel gondolkoztam el azon, hogy mennyire bátran bírálta az akkori oktatási rendszert vagy éppen a vallást. Ki sem néztem volna belőle.

A bejegyzés végéhez érve szeretnék a figyelmetekbe ajánlani egy remek programot. Idén november 5-én rendezik meg Egerben a Gárdonyi emléknapot, mely keretein belül egy irodalmi teadélutánra várják az érdeklődőket. Az emlékkonferenciát Bródy Sándor Megyei és Városi Könyvtárban tartják, a belépés díjtalan. További információkat IDE kattintva érhettek el.

Tartsatok velem a hét további részében is, ismerkedjünk Gárdonyival és az ő fantasztikus művészetével!

Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra


Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu.


2 hozzászólás

  • Lukácsné Mezei Piroska

    Örülök, hogy rátaláltam a Gárdonyiról szóló írásodra. Engem ő vezetett be sz olvasásba. A kétkötetes novellagyűjteménye szó szerint rongyossá lett az évtizedek alatt a folytonos újraolvasástól. Ha “olvasási válságba” kerülök, mindig előveszem. Meg máskor is.

    • Kapusi-Farmosi Dóra

      Örülök, hogy rátaláltál! Melyik kétkötetes novellás? A szegény ember jó órája? Nekem ez van meg kétkötetes verzióban.
      Én épp a Kék pillét olvasom és a Pöhölyéket, ha már születésnapos, a teljes hetet neki szentelem, ráadásul rendeltem egy újabb adag könyvét antikváriumból.
      Vasárnapig még három újabb cikk fog megjelenni Gárdonyiról, várlak vissza! 🙂

Leave a Reply

Az email címet nem tesszük közzé.