Októberi olvasnivalók – új megjelenések

Az ember azt gondolná, hogy egy fergeteges könyvhét után már nem találni izgalmas új megjelenéseket a kiadók ajánlatait böngészve, erre tulajdonképpen ötletem sincs, hogy szoríthatnám normális keretek közé ezeknek a könyveknek a bemutatását, hogy a vásárlásról inkább ne is beszéljünk.

A könyvhéten olyan mennyiségű könyvet sikerült belepasszíroznom a táskámba, hogy nem is tudom, hogy sikerült hazavergődni vele. Megfogadtam, hogy legalább év végéig betartom az 1 hónap 1 vásárolt könyv limitet, de elnézve a kínálatot, ez nagy lemondásokkal fog járni. De elég a könyvmoly-szomorító témákból, lássuk inkább, hogy mi vár ránk a könyvesboltokban októberben!

Fülszöveg:

​1342. Anjou Károly a halálos ágyán fekszik. A visegrádi udvar temetésre készül – és az új király, a mindössze tizenhat esztendős Anjou Lajos megkoronázására. Lajos ugyan sokat tanult az apja uralkodásából, ám ő alighogy trónra ül, azon nyomban háborút hirdet – legfőbb példaképei, Szent László és Nagy Sándor nyomdokain járva.
A messzi Nápolyban egyesek ferde szemmel néznek Lajos öccsére, András hercegre. Bátor Szilárd az örökül kapott szlavóniai birtokát igazgatja, és egy önálló zászlóalj felállításán fáradozik. Mindezen események közepette Bihar megyei otthonából kalandos útra indul egy bivalyerős férfiú, aki dühében malomkövet hajigál, ordasokkal küzd meg a nádasban, a Budára vezető utat pedig petrencés rúddal mutatja meg…
A birodalom ura immár a harmadik trilógia nyitánya Bíró Szabolcs nagyszabású történelmi regénysorozatában. Új korszak veszi kezdetét: daliás idők jönnek, melyeknek azonban egyaránt részét képezi arany és vér, fény és árnyék, menny és pokol. Az út ugyanúgy nyitva áll felfelé, mint lefelé, és sohasem lehet tudni, kinek mit tartogat a sors

---

Fülszöveg:

Suzanne ​Simard felfedezése a fák egymással és más élőlényekkel ápolt kapcsolatáról megváltoztatja a természetről és a növényvilágról alkotott korábbi elképzeléseinket – ugyanis ráébreszt minket arra, hogy az erdő olyan társas élőlények összessége, amelyek föld alatti hálózatokon keresztül együttműködnek egymással, és valódi lakóközösséget alkotnak. Rejtett összeköttetésük segítségével a fák érzékelik egymást, felismerik szomszédjaikat, tanulnak a másiktól, alakítják viselkedésüket, emlékeznek a múltbeli eseményekre, és döntéseikkel befolyásolják saját jövőjüket. Értesítik egymást egészségi állapotukról és sebezhetőségükről, együtt védekeznek a támadások ellen, és alkalmanként versengenek a többiekkel. Olyan közösségi életet alakítanak ki, amely számos vonását tekintve a miénkhez hasonló. E bámulatos rendszer középpontjában állnak az anyafák, akik rejtélyes erejükkel összekapcsolják és éltetik az őket körülvevő társaikat.
Suzanne Simard gondolatai a természet varázslatos világába kalauzolnak el bennünket, ahol feltárulnak előttünk az erdő titkai. Ez ihlette többek közt James Cameront is az Avatarban ábrázolt lélekfa megalkotásakor.

---

Fülszöveg:

Milyen ​lehetőségei maradnak az önmegvalósításra egy harmincadik életévéhez szőke szépségnek napjaink férfiak uralta világában? Ezzel a dilemmával szembesül A Legyőzhetetlen Nap tudatos és progresszív hősnője, Szása, aki a harmadik x-et betöltve elhatározza, hogy nagyszabású utazásra indul – Moszkvától Isztambulon át egészen Kubáig és Thaiföldig vezető identitáskeresése idővel pedig az emberi létezés értelme és eredete utáni veszélyes kutatásba torkollik.

Egyre szürreálisabb kalandjai során Szása mellé rejtélyes jótevőket, korporatív anarchistákat, nekroempatikus történészeket és transzgender buddhistákat sodor a sors. Különös rituálék, varázserejű maszkok és az ókori Rómában játszódó álmok révén mind mélyebb beavatást nyer a történelmet mozgató ősi misztériumba, melynek középpontjában az „életnek” nevezett illúziót generáló „Legyőzhetetlen Nap” projektor áll. A kiválasztottak az isteni szerkezet segítségével újrateremthetik, de akár el is pusztíthatják a valóságot, így Szása végül egy minden korábbinál nehezebb választás elé kerül: megérdemel-e megannyi sebből vérző világunk még egy esélyt?

---

Fülszöveg:

Ez a különleges kötet a szerző felnőtteknek szóló publicisztikái közül válogat. Az írások az 1990-es évek második felétől jelentek meg különböző lapokban, folyóiratokban. A jellegzetes humorral megírt, a világot derűvel és iróniával szemlélő, a részletekre különösen figyelő publicisztikák az életmű jelentős darabjai. Számos közülük – Másfél flekk a boldogságról, Ugyan kinek gyűjtögetünk?, De szép ez az élet!, Helyzetgyakorlatok kezdő öregeknek – mára már klasszikussá vált. A válogatáskötet érdekessége, hogy az író fia, Janikovszky János az írások egy részét jegyzetekkel látta el, amelyek külön kis publicisztikaként is olvashatók, és megvilágítják, kiegészítik, gyakran más fénybe helyezik az eredeti szövegeket.

---

Fülszöveg:

„Kívül ​közöny, belül tériszony” – mondja Vonnák Diána egyik írásának hőse. Pedig kívül is mekkora tér van ezekben a novellákban: az egész tágas és ismeretlenül ismerős táj Indiától a Közel-Keletig, Ukrajnától az Atlanti-óceánig, de semmi egzotikum vagy úgynevezett tarkaság, csak drámai szögletek és kiszögellések. Olykor nem tudni, a hősök hol vannak éppen. Merre lehet az Orot-domb? És messze van-e a tajga, ahova egy kislány egyedül indul az altatóktól bódult anyja mellől? Az ember csak szédül ezekben a túlságosan tágas mikrovilágokban, elveszett, kapaszkodik, hová is kapjon, kihez, már billen is le a kőről, amire felállt hegedülni. Zuhan, mert az ember lába alatt a tér mégis oly szűk. Zuhan, de valaki elkapja – az értékes hegedűt. Az emberek ezekben a novellákban inkább érzékelik, mint értik egymást. Mint akiknek nincs a világban és egymásban helyük.Tompa Andrea

„Annyi mindenki áthaladt itt. Pedig minden arra csábít, a légszomj, a sivatag, télen a hideg, az évtizedes elszigeteltség, hogy az ellenkezőjét gondold. Hogy természetes határvidék, periféria, ahol csak szerencsétlenek élnek, akiket mások ideszorítottak. Hogy természetes, ha alig tudsz megkapaszkodni.”

---

Fülszöveg:

A dögeltakarító szerzőjének új regényében egy rózsakertész tudatfolyamába nyerünk betekintést: a munka rutinjába és saját szabályaiba menekülő főhős monológjából felsejlik, hogyan alakítja a lelket a kiszolgáltatottság, és hogyan próbál az ember ennek ellenállni. Sorsfordító döntések születnek a hazájáról, melyeknek nem lehet részese. A testéről is sorsfordító döntések születnek, melyeknek szintén nem lehet részese. Kelet-európai történet, tömegek története. Miképpen veheti vissza valaki a saját történetét? A rózsák erejével? A mesteri módon megírt hosszúmondatok örvényként ragadják magukkal az olvasót.

---

Fülszöveg:

Szilasi László új könyvéből kiderül, mi mindenre lehet használni a nyelvet. Hogyan tudunk belőle kapcsolatokat építeni, szerelmet, barátságot – és nem utolsósorban nemzetet.

A Tavaszi hadjárat két kisregényből áll. Az Ostorod című történet a rodostói emigrációban élők közösségéből indul. Szakmári Ádám kisgyerekként Mikes Kelemen levelein keresztül tanul meg írni-olvasni, ám e tanulás közben bele is költ a valóságot és a fikciót eleve vegyítő levelekbe. Ádám egy életen keresztül lesz hű még gyerekként megismert szerelméhez, akivel együtt élik át a magyar reformkort.
A Koppantyú lovagjai egy szerelmi sokszögön keresztül ad panorámát a XIX. századi magyar történelem válaszútjairól, soknemzeti és multikulturális világáról. A szabadságharc alatt és a Tisza-szabályozás munkálatai közben négy ember élete fonódik össze szétszálazhatatlanul, akik kalandos élettörténeteiken keresztül keresik a szabadságot és a hűséget

---

Fülszöveg:

„A szabadság, az, hogy magunk is alakíthatjuk az életünket, könnyen megzavarhat, és lebéníthatja a cselekvőképességet. Ez a szabadság ára. Hisz sok választási lehetőségünk van, és honnan tudhatjuk, melyik a jó számunkra, mi nyugtat meg minket, mitől leszünk boldogok? Milyen típusú partnert, munkát vagy érdeklődést válasszunk? Vagy egyszerűen döntsünk az egyedüllét mellett? Melyik pártra szavazzunk? Lakást vagy sorházat vásároljunk? Vágassuk le a hajunkat vagy növesszük hosszúra? Fogyasszunk bio élelmiszert vagy ne? A szabadság követelményekkel áll elő veled szemben – választanod kell, és el kell viselned ennek a bizonytalanságát. És a választások körüli bizonytalanságból következik az aggódás.”

---

Fülszöveg:

„Apától ​születek. Kettéhasítom a fejét.” Ezekkel a drámai mondatokkal indul a regény, Pallasz Athéné mítoszának modern újraértelmezése. A helyszín ezúttal nem az ókori Olimposz hegye, hanem egy svéd kisváros, ahol a tizenkét éves Anna apját mentőautó szállítja be a pszichiátriára. A kislányt előbb egy kedves szomszéd fogadja be, majd egy pünkösdista nevelőcsaládhoz kerül, ahol furábbnál furább rokonokról gondoskodik, és általános meglepetést okoz azzal, hogy görögül szólal meg. Az apja utáni vágyakozás azonban lassan felőrli az erejét, és mély depresszióba esik.
Néhány évvel később Anna már maga is egy mentális betegeket befogadó kórház lakója. „Tud segíteni, hogy meghaljak?” – kérdezi az orvostól. Hamarosan világossá válik, hogy a kislány egyetlen lehetőségét a gyógyulásra az jelentené, ha újra találkozhatna az apjával. A kérdés csak az, vajon életben lesznek-e még akkor?
A hallgatag lány és a különös, lelki beteg apa motívumai ismerősek lehetnek Knausgard magyar nyelven megjelent előző könyve, az Isten hozott Amerikában lapjairól. Ez a kisregény azonban még filmszerűbben ábrázolja az eseményeket. Megrázó elbeszélés és szenvedélyes könyörgés az érzelmi közelségért, egyszerre szívfájdító és meghatóan gyönyörű.
LINDA BOSTRÖM KNAUSGARD (1972) svéd író és költő. Magyarul elsőként az Isten hozott Amerikában című műve jelent meg, amelyet hazájában a legrangosabb irodalmi díjra, az August-díjra jelöltek. A Helios-katasztrófa az első műve; a kisregénnyel elnyerte a svéd író- és költőnő, Mare Kandre emlékére alapított díjat.

---

Fülszöveg:

1989. december 18-án éjjel, a forradalom előestéjén egy lány megpróbál elszökni Romániából, de a határőrök lelövik. A holttest sosem kerül elő, és az ügy majdnem húsz évvel később két fiatal érdeklődését is felkelti. Anastasiát tévériporterként kezdi érdekelni, Rare? pedig hírszerző tisztként a 404-ként emlegetett hacker után nyomoz, aki csakis azért tért vissza az országba, hogy az eltűnt lány rejtélyét megfejtse. Ahogyan a krimitörténetek emblematikus nyomozói esetében is előfordul, gyakran az akar rendet tenni, akinek belül, a lelkében, az életében is el kell rendeznie a dolgokat. Mihai Radu műve elsősorban nem is a rejtély megoldásáról szól, hanem a fiatalok életérzéséről, akik a túlsúllyal és a nem kívánt terhesség felelősségével küzdve azt érzik, hogy a testüket és lelküket átformálva a világ minden baja és romlottsága átszivárog beléjük.

---

Fülszöveg:

Sandro ​Veronesi új regényének főszereplője Marco Carrera, a kolibri. Az élete teli van kétségekkel, végzetes véletlenekkel, kegyetlen veszteségekkel és örök szerelmekkel. De ő sosem zuhan a mélybe: szüntelen, állhatatos szárnycsapásokkal próbál helyben maradni, és amikor ez nem lehetséges, megállítani a zuhanást – mert túlélni nem azt jelenti, hogy kevésbé élni. Körülötte Veronesi felejthetetlen karaktereket épít, amelyek tökéletes regénystruktúrát alkotnak. Egy egész kis világ az idő tengerében, a hetvenes évek elejétől a komor közeljövőig, amikor feltűnik Marco Carrera kitartásának gyümölcse: egy kislány, akit, Miraijinnek hívnak, és ő lesz az Új Ember. Nagyhatású regény az élet megrázó erejéről, elvarázsol és megindít.
A kötet a legrangosabb olasz irodalmi díj, a Premio Strega győztese, illetve megkapta a legjobb külföldi könyvnek járó France Inter/Le Point díjat Franciaországban.

„Te egy kolibri vagy, mert ahogyan a kolibri, minden energiádat arra fordítod, hogy egy helyben maradj.”

---

Fülszöveg:

„Egy ​olyan díjra, mint a Goncourt, soha nem számít az ember. Először is nem azért ír, hogy megkapja, és nem is lehet elképzelni, hogy milyen is az, amikor megkapja” – nyilatkozta Hervé Le Tellier, miután az Anomália 2020-ban elnyerte a Goncourt-díjat. A díj maga nem jár nagy összeggel (jelképesen 10 euró), azonban a díjazott könyv rendszerint elképesztő eladásokat produkál. Nem volt ez másképp Le Tellier könyvével sem, amelyből a megjelenése után bő fél évvel már 1 millió példány kelt el.
2021. március 21-én az Air France 006-os Párizs-New York járata 240 utassal a fedélzetén hatalmas viharfelhőbe kerül, egy kicsit megrongálódik, de sikeresen leszáll. Ugyanaz a Boeing-787 ugyanazokkal az utasokkal 106 nap múlva ismét leszáll.
Mi történik, ha bekövetkezik a lehetetlen? Mi történik, amikor már nem lehet titokban tartani, ami történt, bár nem történhetett meg, a világ szembesül a felfoghatatlannal, és a regény szereplői szembesülnek önnön duplikátumaikkal?
Az ezerarcú regény a gép tizenegy utasának története. Köztük van Blake, a tiszteletre méltó családapa és bérgyilkos, Slimboy, a nigériai popsztár, aki nem akar tovább hazugságban élni, Joanna, az ambiciózus ügyvédnő, akinek saját gyengeségeivel kell szembesülnie és Victor Miesel író, aki az Anomália című regényen dolgozik.
Mindannyiuk életét felkavarja a megmagyarázhatatlan esemény, amelyre mindannyian másképp reagálnak. Mindannyian azt hitték, van egy titkos életük. De egyikük sem gondolta, mennyire igaza van. Az Anomália egy virtuóz, fanyar humorral átitatott regény, amelyben megkérdőjeleződnek a valóságról alkotott bizonyosságaink.
„Van valami, ami még a tudásnál, az intelligenciánál, a tehetségnél is csodálatosabb: az értetlenség.”

Hervé le Tellier (1957) matematikus-nyelvész, tudományos újságíró, regényíró. Eddig mintegy harminc kötetet publikált. Magyarul ez az első regénye.

Remélem találtatok a fentiek közt számotokra érdekes könyveket. Írjátok meg hozzászólásban, ti mely megjelenéseket várjátok leginkább októberben, akár rajta van a listán, akár nincs!

Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra 

---

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu

---