A jövő orvosa – időutazás Philip K. Dick módra

Ha igazi kuriózumot keresünk science fiction berkekben, ne menjünk el Philip K. Dick munkássága mellett (ha már elmentünk, forduljunk vissza). A könyveket nem szívesen forgató sci-fi szerelmesek is rengeteg élményt köszönhetnek furcsán elszállt történeteinek, talán elég, ha az Álmodnak-e ​az androidok elektronikus bárányokkal? című regénye alapján készült Szárnyas fejvadászt említem vagy a Kamera által homályosant. Az Agave Könyvek legújabb ajándéka a tudományos fantasztikum kedvelőinek A jövő orvosa, azaz a Dr. Futurity első magyar nyelvű kiadása és hát hova máshova szeretne az ember kiszakadni a korlátozások szorításából, mint a – reményeink szerinti – szebb jövőbe?

Még mielőtt nagyon belemásznánk, hogy mennyire jó, vagy nem jó könyv A jövő orvosa, adjunk egy kis extra reflektorfényt Philipp K. Dick magyarhangjának, Pék Zoltánnak. Néhány éve kezdtem figyelni a fordítókra, pedig, ha jobban belegondolunk, mekkora részük van abban, hogy élvezhető, igényes köteteket forgathassunk, akkor igenis megilleti őket a tisztelet és a szeretet. Pék Zoltán pedig zseniális munkát végez, ráadásul számomra fontos könyveket fordít; gondolok itt Ray Bradbury és Neil Gaiman regényeire, vagy épp a nemrégiben megjelent Ken Liu novelláskötetben szereplő történetre, A Maxwell-démonra.

Köszönjük Zoltán! Még P.K.D.-t a népnek!

Fülszöveg:

Mit lehet tenni, ha maga az idő beteg?
Jim Parsons remek, elkötelezett orvos, aki a legfejlettebb technikákkal gyógyít és mindennél többre tartja az emberéletet. Így aztán kétszeresen is szorult helyzetbe kerül, amikor egy különös autóbaleset révén a jövőben találja magát, méghozzá egy fejlett társadalomban, ahol azonban az életmentés törvénybe ütközik.
Szerencsére azért itt sem csak Parsons hisz az élet szentségében, és akik osztják a nézeteit, az ő orvosi képességeit akarják felhasználni egy titkos, kétségbeesett tervhez a saját és társadalmuk jövője érdekében, amely tervhez azonban vissza kell utazni a múltba is.
A jövő orvosa nem csupán egy rémisztő jövőképet tár elénk, de egyúttal az időutazás paradoxonjait is vizsgálja, mégpedig úgy, ahogy arra csak Philip K. Dick képes.

---

“Boldogan, örömmel haltak meg. De ez akkor is helytelen. Természetellenes. Az embernek ösztönösen védenie kell az életét. Minden más elé helyezni. Ez a társadalom a minden létformára jellemző alapvető ösztönt tagadja.”

---

A jövő orvosa az időutazás témáját és problematikáját járja körbe egy viszonylag egyszerű történet mentén. Jim Parsons (kíváncsi lennék, hogy a színész Jim Parsons szülei megrögzött P.K.D. rajongók voltak-e vagy csupán véletlen egybeesésről van szó) olyan orvos, aki teljes szívéből hisz a Hippokratészi esküben. Az élet szentsége, mások megsegítése az élete, ízig-vérig gyógyító. Hidegvérnek sincs híján, így csak egy kicsit esik kétségbe, amikor munkába menet eltérítik a járművét és a jövőben találja magát. Teljesen kicsavart világba érkezik, egy utópia köntösébe burkolózó disztópiába. Hivatása nem létezik többé, nincsenek gyógyítók, nővérek, vajákosok, de gyanítom, hogy még egy átkozott C-vitamint sem lehet fellelni sehol.

A társadalom fiatal; a betegek, a nem életrevalók elhullanak, bár a korábban említettek miatt, ez egy tüdőgyulladás következtében is bekövetkezhet. Mindeközben minél tökéletebb utódok létrehozásán fáradoznak tenyészkancává silányult nők közreműködésével. A férfiakat sterilizálják. Brutális és személytelen. A halál pedig életet terem: új gyermek akkor láthat napvilágot, ha egy másik ember szíve megszűnt dobogni.

Ahogy a fülszöveg is említeni, Parsons ebben a furcsa, embertelen világban sincs egyedül az életbe, gyógyításba vetett hitével: egy elszigetelten élő csoport azon ügyeskedik, hogy egyik tagjukat, minden törvényei tiltás ellenére életben tartsák. A jövőbe ráncigált Parsonsnak látogatást tesz az ő múltjánál is távolabbi múltba, hogy megkísérelje megmenteni ezt a személyt. Aztán, ahogy az már csak lenni szokott, az idősíkok összegabalyodnak, az értékek elcsúsznak és semmi sem úgy alakul, ahogy Parsons azt elképzelte.

A jövő orvosa Dick érthetőbb, kevéssé komplex könyvei közé tartozik, viszonylag kevés alkalommal bámultam értetlenül a lapokat, ezért bátran ajánlom bárkinek, aki még csak most ismerkedik a regényeivel. Viszonyítási alapnak nem venném, arra sok alkalmasabb könyvet írt, mint például a cikk elején említettek. Egy rajongó könyvtárából mégsem hiányozhat ez a darab sem, legyen csak teljes az életmű!

---

“Mindnyájunkban él a késztetés, hogy bebizonyítsuk, jobbak vagyunk, és képesek vagyunk létrehozni egy olyan társadalmat és népességet, amely sokkal fejlettebb a múltbélieknél.”

---

Hihetetlen gondolat, hogy Philip K. Dick közel negyven éve hunyt el, könyvei mégis olyan értékeket hordoznak, amelyek abszolút kortalanok, ugyanúgy megállják a helyüket sok-sok évtizeddel később is, mint a maga korában. Sokat gondolkozok az írásain. Nem kellene működniük, nem kellene, hogy hatással legyenek rám, mert normál esetben kimondottan idegesítenek azok a történetek, ahol sok szürke folt marad olvasás közben és után. Ez A jövő orvosában hatványozottan igaz, tulajdonképpen semmi extra: a karakterek hozzák a tőlük elvárhatót, se többet, se kevesebbet. A történet relatíve egyszerű, az időutazás és a benne rejlő paradoxonok, az ok-okozati láncok kibogozása teszi érdekessé.

Ez a két összetevő azonban még nem indokolja azt a fajta izgalmat, amit érzek Dick könyveinek forgatása közben, pláne úgy, hogy A jövő orvosa esetében helyenként enyhén szét is esik az elbeszélés. Mégis ott van valami megfoghatatlan a sorok között. Talán valahogy becsempészte a lelke egy-egy darabkáját műveibe valami furmányos módon, az taszigál az újabb és újabb könyvei felé.

Köszönöm a könyvet az Agave Kiadónak, ha még nem döntötted el, hogy érdekel-e a történet, akkor lapozz bele a könyvbe!

Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra 

---

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu

---