Ken Liu: Az istenekkel nem lehet végzeni
Irodalom,  Könyvértékelések

Az istenekkel nem lehet végezni – múlt és jövő találkozása

Mindig izgalmas, amikor nem az angolszász vagy a hazai irodalom megszokott hangjai közül választok olvasmányt. Így volt ez többek között a zseniális A háromtest-trilógia esetében is. Cixin Liu science fiction sorozatát történetesen pont az a Ken Liu fordította angolra, aki 2018-ban belopta magát a magyar olvasók szívébe A ​papírsereglet és más történetek megjelenésekor. Így érthető módon, hogy Az istenekkel nem lehet végezni megjelenését igen nagy várakozások kísérték.

Az istenekkel nem lehet végezni egy tizennyolc novellát tartalmazó, szépirodalmi igényességgel írt gyűjtemény, valahol a science fiction és a fantasy határán. Sok műfajt hagytam el az elmúlt évek során, de azt hiszem, a sci-fi, mint olyan, mindig része lesz az életemnek. Annyira izgalmas és sokrétű műfaj, hogy képtelen vagyok betelni vele. Az Agave Könyvek oldalán elolvastam a kötet nyitódarabját, a Szellemnapok című történetet, és rögtön tudtam, hogy nekem ez a könyv kell.

Könyv: Ken Liu: Az ​istenekkel nem lehet végezni
Eredeti cím: The Hidden Girl and Other Stories
Sorozat:
Kiadó: Agave Könyvek
Első megjelenés: 2020
Olvasott példány megjelenési ideje: 2020
Oldalszám: 352
Műfaj: sci-fi, mágikus realizmus

Fülszöveg:

A ​papírsereglet és más történetek című, több irodalmi díjjal kitüntetett gyűjtemény szerzőjének új novelláskötete.

Ken Liu a szépirodalom eszköztárát használó, modern science fiction egyik legnagyobb hatású alkotója. Művei számos nyelvre lettek lefordítva, és már több novelláját adaptálta Hollywood. Legújabb, Az istenekkel nem lehet végezni című kötetében tizennyolc lenyűgöző történet olvasható, melyek korunk legfontosabb kérdéseivel foglalkoznak, legyen szó migrációról, klímaváltozásról vagy emberi mivoltunk megértéséről. Liu rendre elmélkedik a haza és otthon, a család és szeretet fogalmain, írásainak általános célja, hogy tőlünk távolinak, idegennek tűnő közegbe helyezzen nagyon is létező, jól ismert dilemmákat, kérdéseket. A novellák megjelenítik a 21. századi ember világát, mindennapjait, vágyait és küszködését, sokszor a technológiához való kapcsolatán keresztül. Noha sok történet a jövőben játszódik – vagy holnap, vagy évszázadokkal később –, az üzenetük állandó érvényű. Ritkán lehet részünk ennél különlegesebb olvasmányélménybe


Az érzelem mindig is az alapja volt mindannak, amit helyes cselekvésnek gondolunk, nem pusztán a meggyőzés eszköze. Azért ellenzed a rabszolgaságot, mert racionálisan kielemezted a rendszer hasznát és a költségeit? Nem, hanem azért, mert a gondolata is felháborít. Szimpatizálsz az áldozatokkal. A szívedben érzed, hogy ez rossz.


Ken Liu művi gonddal fonja össze a múlt, jelen és jövő, mondavilág és valós történelmi esemény, tudomány és hagyomány szálait. A létrehozott tökéletes disszonancia bevont a bűvkörébe és nem engedett, oldalról-oldalra követelt meg egyre több és több figyelmet. A sci-fi történetek közé ékelődött fantasy novellák (Maxwell-démon; Szürke nyúl, bíbor kanca, szénfekete párduc; A rejtett lány) azonnal elragadják a képzeletet, bármelyikből készült regényt szívesen forgatnám, azt kívántam, bárcsak tovább olvashatnám még őket.

A fantázia világa csupán álca a valós problémák emészthetővé tételéhez, mint ahogy a A Maxwell-démon fizikus főszereplője esetében is. Amerikában túlzottan japán, Japánban túlzottan amerikai, és bár sosem járt Japánban, arra kényszerítik, hogy odautazva kémkedjen az amerikai kormánynak. A Szürke nyúl, bíbor kanca, szénfekete párduc egy testvéréért bármire képes nő története, aki erőn felül, váratlan útitársakkal indul öccse nyomába. A hatalom azonban nem feltétlenül hálás, a fellélegzés az utolsó pont után itt is elmarad. A rejtett lány morális kérdései elgondolkodtatóak: miután teljesen kiforgattak önmagadból, van-e még visszatérés a nosztalgikus múltba vagy az újonnan jött felelősség örökre távolt tart a régi életedtől?

De nem hiába a könyvön lévő science fiction cimke, a köteten végighúzódik a poszthumanizmus kérdéskörével foglalkozó novellafüzér, ebbe sorolható a címadó elbeszélés, Az istennekkel nem lehet végezni is. Minden egy vállalati megfontolással kezdődik, amikor a cég, csak mert megteheti, egyik kiváló munkatársuk tudatát feltölti a szervereikre, hogy így megmaradhasson az álata képviselt hasznos tudás. A gépezetbe azonban hiba csúszik: túl sok marad a személyiségből is, nem csippentettek le eleget a családjáért, főleg lányáért rajongó apából, aki bármit megtesz azért, hogy felvegye a kapcsolatot gyermekével. A titok pedig, ahogy ez már csak lenni szokott, kitudódik.
Kellett egy kis idő, mire felfedeztem az összefüggéseket, hatalmas “aha-élmény” volt rájönni, hogy a visszatérő szereplők ugyannak a történetnek a részesei.

Nagyon érdekesnek tartom a testen túli élet témáját, épp ezért imádtam nem is túl régen Brandon Hackett: Eldobható testek sci-fijét is. Egyszerre elképesztően idegen gondolat, hogy az emberi tudat a test halála után is megmaradhasson, sőt tovább élhesse életét szerverparkok áramkörei közt száguldozva. Valahol vonzó, hogy fizikális valónk elhasználódása nem jelentené az elme végét, mégis egy végtelen spirálba fut a gondolatmenetem: mitől ember az ember? Az arcától, a mosolyától, a könnyeitől, a teljességgel megfoghatatlan lélektől, vagy az agyban cikázó gondolatoktól? Őrület az egész, épkézláb következtetésre még sosem sikerült jutnom ezekkel a filozofálásokkal, mégis imádom megdolgoztatni vele az elmém. Te mit tennél, ha beléphetnél egy digitális univerzumba, hogy aztán örökké élj?


Ti, emberek azt hiszitek, hogy azok vagytok, amit tesztek (…). Pedig valójában azok vagytok, amire emlékeztek.


Ken Liu elgondolkodtató, mégis könnyed novellái kiváló szórakozást nyújtanak minden science fiction kedvelőnek. Társadalommal, egyénnel kapcsolatos meglátásai, problémafelvetései nagyon is valósak, minden elbeszélés ad gondolkodnivalót, néhány hatására talán magunkba is nézünk kicsit. Azt már csak úgy halkan jegyzem meg, hogy több novellát is szívesen látnék képernyőn is. Bízom abban, hogy Ken Liu, aki a Love, Death & Robots (Netflix) animációs science fiction antológiában már bizonyított a Good Hunting című résszel, valahogy kiügyeskedik magának valamit, de legalábbis bejelentkezik egy epizód írására a Black Mirrorban.

Köszönöm a könyvet az Agave Kiadónak!
A novelláskötet kedvezményesen megvásárolható a kiadó honlapján!

Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra 

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu


Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.