Szeptemberi megjelenések és az elmaradó Könyvhét

Elmondhatatlanul vártam a szeptember harmadik hetére tervezett 91. Ünnepi Könyvhetet, amely elmaradása -pontosabban online térbe költözése-, nem is annyira váratlanul, mint inkább fájdalmasan érint. Úgy tűnik ez nem lesz hatással a szeptemberi megjelenések terveire, így hát hozom azokat, amelyek ekkora vannak időzítve.

Az augusztusi megjelenésekről szóló cikkemben még bizakodva tekintettem a jövőbe és hittem abban, hogy legalább egy nagy volumenű könyves esemény megtartásra kerül. Nemcsak mi, olvasók szenvedjük meg az össznépi könyvünnepek hiányát, hanem a kiadók, írók is folyamatos újratervezésben vannak. Nekik is hiányzik az olvasóközönséggel való személyes kapcsolat, amiről 2020 úgy vélte, idén nem szükséges.
Ettől függetlenül remek könyvek várnak ránk már ősz elején is, csapjunk a lecsóba, válogattam nektek öt olyan könyvet, amire szívesen rátenném a mancsom.

Gimnáziumi olvasmányélményeim egyik meghatározó és egyben leghosszabb regénye volt Ken Follett: Katedrálisa. Akkori történelem tanárom ajánlotta, majd az atlétikát oktató tanárnőm adta kölcsön, én pedig a silencium tanulásra szánt óráit a középkor világában elmerülve töltöttem. Csak halkan jegyzem meg, hogy matektanulás helyett. Hatalmas élmény volt az akkori kedvencem, Lőrincz L László könyveiből felpillantva ezt a vaskos, ám elképesztően élvezetes könyvet olvasni. És most, tizenakárhány évvel később jön az előzmény! Kiváló indokot szolgáltat arra, hogy leporoljam a Kingsbridge sorozatot, még akkor is, ha hatalmas projekt lesz.

Fülszöveg:

Kr. ​u. 880. Az Etel folyó mellett elterülő sztyeppén élő magyari törzsekre egyre nagyobb nyomás nehezedik kelet felől: a besenyők betörései megszaporodnak, és nyilvánvaló, hogy ezek a támadások csak előszelei egy nagyobb viharnak, az összes besenyő törzs nyugat felé vonulásának. A magyarok lassan, de biztosan harapófogóba kerülnek a keleti lovasnépek és a nyugati birodalmak, Bizánc és a Bolgár Cárság között.

Mindemellett a magyarok törzsszövetsége is megosztott: Levedi, a kündü csak a megyer és a kürtgyarmat törzsek támogatását bírja, a másik öt törzs a gyulát, Álmost támogatja. Álmos célja az, hogy egyetlen vezér alatt egyesítve a magyar törzseket szembeforduljon a keletről közelgő viharral, és az érkező népeket meghódítva, beolvasztva hatalmas pusztai birodalmat hozzon létre. Levedi ezzel szemben a Havasokon túli Pannóniában látja a magyarság új hazáját – és új jövőjét, a frankok és a bizánciak mintájára való letelepedését.

A két vezér szembenállása ha nyílt háborúságot nem is, de tapintható ellentéteket és kisebb összecsapásokat okoz a magyar törzsek között. Az idő azonban sürget: hamarosan döntésnek kell születnie, ha nem akarják, hogy a magyar olvadjon bele valamely más pusztai népbe.

Hüse Lajos regényében a legújabb régészeti és antropológiai kutatási eredményeket is felhasználva kínál fordulatokban gazdag, olvasmányos bepillantást a honfoglaló magyarság IX. századi történetébe.

---

Ajajjj….számtalan nagy adósságom közé tartozik Brandon Hackett, azaz Markovics Botond munkásságának megismerése. A Xeno és az Isten gépei írójának minden könyve megmozgatja a fantáziámat, aztán valahogy mégis kiesnek a szórásból. Komolyan nem értem, miért. Az Eldobható testek sztorija is rendkívül izgalmasan hangzik. Pontosan azokat az elemeket használja, amelyektől számomra letehetetlen egy jó sci-fi: telepek a Jupiteren és a Szaturnuszon, egy ember, aki több milliárd másik halálát okozhatta és digitalizált, örök életet élő újhumánok. Kell ennél több?

Fülszöveg:

2338-ban ​a Föld már csak egy emlék. A világ Melvin Kadeknek, a Naprendszer leggazdagabb emberének és az emberi civilizáció megmentőjének jövőjét követi. A Naptevékenység drasztikus megváltozásának fenyegetése miatt a milliárdos technológiai befektető még évszázadokkal korábban meghirdette az Exodust, azt az elképesztő léptékű űrprojektet, amelynek révén az emberiség a Jupiter és a Szaturnusz lakhatóvá tett holdjaira, valamint több ezer aszteroida belsejébe tervezett mesterséges életterekbe költözött.

Vireni Orlando ügyésznő azonban arra készül, hogy letartóztassa a mindenki által hősként ünnepelt Kadeket, mert szerinte köze van a Földet felperzselő és lakhatatlanná tevő szupernapkitörésekhez, ami a bolygón maradt milliárdnyi ember halálához is vezetett. Az áldozatok egy része ráadásul digitalizált, újhumán tudatként most visszatért, élükön egy rendkívüli vezetővel, aki eldobható testek formájában egy olyan, újfajta technológiát terjeszt el a világban, amely lehetővé teszi, hogy bárki megszabaduljon a test évezredes börtönéből, és ezáltal legyőzze a halált, az emberiség utolsó ellenségét.

A korlátok nélküli, halhatatlan létezés csábítása viszont alapjaiban forgatja fel a Naprendszert.

---

Igyekszem egyre nagyobb hangsúlyt fektetni arra, hogy ne csak elolvassak egy könyvet és kész, hanem utánanézzek az írójának, keletkezési körülményeinek. Ez ad egy tudatos plusz érzést az olvasáshoz, a könyvélményhez, ha úgy tetszik. Épp ezért kaptam fel a fejem Szederkényi Olga interjú-kötetére, az Irodalmi popikonokra. Meg hát, az se hátrány, hogy a fülszövegben említik az Egri csillagokat. A Gárdonyi-projekt kapcsán mindent el szeretnék olvasni, ami így vagy úgy, de kötődik a kedvenc írómhoz.

Fülszöveg:

Az ​irodalmi siker sokféle lehet. Ismerünk például bombasikert és kasszasikert, közönségsikert és szakmai sikert, tiszavirág-életű sikert és örök sikert, hazai sikert és világsikert – na és ezek számtalan kombinációját… Molnár Ferenc színdarabjaival meghódította Európát és Amerikát, Babitsék (“a szakma”) mégis átnéztek rajta. Rejtő Jenő olvasók és írók újabb és újabb generációinak rajongását vallhatja magáénak, a kánon és a külföld mégse kért belőle. Bródy Sándor valóságos irodalmi sztár volt a maga korában, mára azonban mintha megkopott volna a Nap lovagjának csillogása. A példákat sorolhatnánk még sokáig. És ez a könyv sorolja is…

Szederkényi Olga irodalmi párosinterjúinak központjában mindig egy-egy sikerszerző (irodalmi popikon), esetleg ikonikus regényhős áll, és az interjúalanyokkal elsősorban az adott siker titkát próbálják megfejteni. Mit tudott Shakespeare, hogy darabjait világszerte teltházzal játsszák több mint 400 éve? Mivel bűvöli el a szakmát és közönségét egyaránt Szabó Magda? Mi a titka Agatha Christie-nek, akinek eladási példányszámai a Biblia eladási rekordjait közelítik? Mitől töretlenül népszerű még ma is az Egri csillagok? Egyáltalán, megfejthető-e az irodalmi siker titka?
Akit azonban egyáltalán nem érdekel a siker, se annak titka, csak szereti az irodalmat, az is bátran vegye kezébe ezt a kötetet. A lebilincselő interjúk ugyanis újra bebizonyítják a régi igazságot: az irodalomnál csak egy jobb dolog van, az irodalomról való beszéd.

Az online Könyvhét keretein belül megjelenő könyvek teljes listáját ITT tekinthetitek meg!

Remélem találtatok a fentiek közt számotokra érdekes könyveket. Írjátok meg hozzászólásban, ti mely megjelenéseket várjátok leginkább szeptemberben, akár rajta van a listán, akár nincs!

Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra 

---

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu

---