Én mindig is nőkről akartam írni – interjú Bányai D. Ilonával

A történelmi regények írása rengeteg kutatómunkával, forrásértelmezéssel jár. A tények adják a vázat, a köztük lévő fehér foltok az író fantáziájára vannak bízva, hogy kitöltse azokat izgalmas, ám mégsem túlontúl légbőlkapott cselekménnyel, karakterekkel. Egy jó történelmi regény egyszerre tanít és szórakoztat. Bányai D. Ilona felvette a kesztyűt a magyar história ringjében: a Történelmiregény-írók Társaságának tagja, a Boszorkánykör trilógia és a Sasok közt a galamb ifjúsági regény szerzőjével beszélgettem.

Hogy kerültél kapcsolatba az írással és miért éppen a történelmi regények műfaját választottad?

Onnan kell kezdenem, ahol a könyvekkel először  kapcsolatba kerültem, még óvodás koromban. Az egész családom szenvedélyes olvasó volt, apukám (aki egyébként csak négy elemit végzett) esténként kalandos történeteket olvasott fel nekünk, gyerekeknek esti meseként. Tini koromban kis túlzással szinte a könyvtárban laktam. Elolvastam minden betűt, ami elém került, de írásra sosem gondoltam. Jóval túl az ötvenen beszélt rá egy ifjúkori barátom, hogy próbálkozzak meg vele. Nélküle sohasem jutott volna eszembe.

Női íróként kisebbségben vagy a történelmi regényírók között. Érezted ezt valaha is hátránynak?

Nem érzem, hogy hátrány lenne, bár a férfiolvasók nagy része talán szívesebben olvas férfi íróktól. Én mindig is nőkről akartam írni, főképpen nőknek. Én voltam a legjobban meglepve, amikor azt vettem észre, hogy egyre több férfi is szereti a könyveimet.

Vannak olyan írók, akik a mai napig hatással vannak a munkásságodra?

Első kedvencem az Egri csillagok volt, innen egyenes út vezetett a történelmi regényekig. Rónaszegi Miklós, Fehér Tibor, Makkai Sándor ifjúsági regényei után Henryk Sienkiewicz következett, aztán a többiek sorban. Jókaitól mesélni tanultam, Rejtőt a humorba csomagolt  társadalom- és jellemábrázolásáért és az egyedi nyelvezetéért szeretem. Szerintem minden olvasmányunkból ragad ránk valami.

---

“Először magadnak parancsolj, mielőtt másoknak akarsz!”

Bányai D. Ilona: Erdély lángjai

---

Mit gondolsz: van külön női és férfi történelmi regény, vagy ha általánosítani akarunk női és férfi irodalom?

Tagadhatatlan, hogy mi, nők másképpen írunk, mint ahogy másképpen érzünk és gondolkozunk is, mint a férfiak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy nem élvezhető az eltérő stílus a másik nem számára.Persze, itt nem a tipikus “női irodalomra” gondolok, a szerelmes-romantikus regényekre. Én büszke vagyok arra, hogy a regényeimben a történelmi események, a háttér és a személyek mindig a lehető leghitelesebbek. Meggyőződésem, hogy a történelem és a politika is másképpen fest női szemmel nézve. Persze a csataleírásokat meghagyom a férfi kollégáknak. .

Eleinte novellákat írtál, majd átnyergeltél a jóval összetettebb, több időt és energiát igénylő regényírásra. Miért motivált a váltásra és mennyire volt nehéz átállni?

Be kell vallanom, hogy ebbe is baráti unszolásra vágtam bele. Eleinte, mint a novelláknál is, csak az alakok születtek meg a fejemben, a Boszorkánykör lányai, aztán az ő jellemük már szinte magától írta a történetet. Fogalmam sem volt róla, kell-e az olvasóknak az “én mesém”, így csak akkor kezdtem a második regényt írni, amikor megkaptam az elsőről a pozitív visszajelzéseket. Aránylag könnyen ment az átállás, bár a regényírás sokkal nagyobb összeszedettséget igényel. Sajnos, alkatomnál fogva ez nekem nem mindig könnyű, ezért aránylag lassan is készülnek a regényeim.

Első ifjúsági regényed, a Sasok közt a galamb 2020-ben jelent meg a Zrínyi kiadónál. Mi ösztönzött arra, hogy megcélozd a fiatalabb korosztályt is?

Nem igazán az én ötletem volt, nem gondolkoztam ifjúsági témákban. Bár a Történelmiregény-írók Társaságával három éve írtunk egy antológiát, amit iskolai segédanyagnak szántunk. Ebben a tinédzsereknek szánt novellákhoz feladatok és tesztek is tartoztak, hogy ezzel is közelebb hozzuk a történelmet a fiatalokhoz. Most a Zrínyi Kiadó ugyanezzel a céllal indított egy regénysorozatot, ennek egyik első darabja a Sasok közt a galamb.

Zrínyi Ilona a magyar történelem – ha lehet így fogalmazni – legziláltabb időszakában élt és annak egyik legkiemelkedőbb alakja volt. Mennyi kutatómunka előzte meg a regény írását és milyen forrásokra támaszkodtál?

Valóban, Zrínyi Ilona egyik  legérdekesebb nőalakja történelmünknek, ezért nagyon megörültem, amikor megkérdezték, volna-e kedvem megírni az életét. Több regény is született már róla, ezek legtöbbjét már régebben elolvastam. Emellett felkutattam minden forrást, amit csak lehetett a világhálón. A legérdekesebb közülük Horváth Mihály 1869-ben kiadott Zrínyi Ilona életrajza volt, amelyben rengeteg, aránylag hitelesnek tekinthető részletet találtam.

---

” Ne sürgesd az időt! Aminek jönnie kell, eljön majd, mert az idő folyama meg nem áll. Halad az Úr rendelése szerint, és sodorja magával az embereket. Kicsiket, nagyokat, szegényeket, gazdagokat, nincsteleneket és hatalmasokat. Egymáshoz löki és elválasztja őket, ahogyan éppen esik. Ebben a sodródásban tetszik ki igazán, kiben mi lakozik. “

Bányai D. Ilona: A vér jogán

---

Gondoltál arra, hogy ha már beleástad magad ebbe a korszaba, akkor készülhetne egy felnőtteknek szóló Zrínyi Ilona kötet is?

Gondoltam rá, sőt több olvasóm is jelezte, hogy szívesen látnák. Annyira gazdag és eseménydús élete volt a grófnőnek, hogy nem volt egyszerű az ifjúsági regény megszabott  keretei közé szorítani a történetét. Nehezen tudtam a  hatalmas adatmennyiségből kiválogatni a legfontosabbakat, úgy, hogy az összkép valós legyen.Hogy lesz-e végül belőle nagy regény, az még a jövő titka.

Szerepel a terveid közt további ijfúsági regények írása vagy egészen mást tartogatsz a jövőre vonatkozóan?

Ha lesz rá igény, szívesen írnék még a fiatalok számára, mert fontosnak tartom,hogy megismerjék  a történelmünket. Többféle tervem is van, magam sem tudom, melyik valósul majd meg belőlük, és milyen sorrendben.Természetesen az eddigiekhez hasonlóan nőkről fogok írni. Híresekről és szegényekről is, hiszen mindegyikük sorsa érdekes és izgalmas a maga módján, és az egyszerű, hétköznapi embereken is megfordulhat a világ kereke. Szerencsére a történelmünk is bővelkedik a csodálatos és izgalmas nőalakokban, és láthatóan olvasói igény is van rájuk.

A szerző könyvei megvásárolhatóak a Gold Book, a Lazi és Zrínyi Kiadó honlapján.

Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra 

---

Az idézetek forrásai: 1. idézet, és 2. idézet.

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu

---