Bányai D. Ilona: Sasok közt a galamb
Irodalom,  Könyvértékelések

Sasok közt a galamb – az egyik legbátrabb magyar nő életregénye

Ha kutakodni kezdünk a történelmi regények között, tömérdek könyvet találhatunk Hunyadikról, Anjoukról, nagy királyokról, még nagyobb hadvezérekről. Ám a történelem zivatarában megbúvó női alakok elférnek egy kis szegletben, pedig vannak köztük olyanok, akik igencsak megérdemlik a figyelmet. Zrínyi Ilona egészen biztos, hogy köztük van, a Sasok közt a galamb pedig az ő életregénye.

Bányai D. Ilona ifjúsági regénye gyönyörűen van kivitelezve: a borító csodás, az illusztrációk fantasztikusak Szép-Bíró Erika jóvoltából. A belső képek teljes oldalasak és ízlésesen vegyítik a rajzfilmes és magyar népmesei motívumokat. Előfordult, hogy percekig csak a képet nézegettem, erős hangulatuk nehezen engedi el a tekintetet.

Könyv: Bányai D. Ilona: Sasok közt a galamb
Kiadó: Zrínyi
Első megjelenés: 2020
Olvasott példány megjelenési ideje: 2020
Illusztrálta: Szép-Bíró Erika
Oldalszám: 188
Műfaj: ifjúsági történelmi regény
Olvasási idő: fél nap

Fülszöveg:

Mindenki azt hiszi, hogy grófkisasszonynak lenni a világ legjobb dolga. Hát még, ha az ország egyik leggazdagabb családjába születik! Mindent megkaphat, amit csak szeme-szája megkíván, csak egyet nem: a szabadságot. Megszabják, mit kell tudnia, hogyan beszéljen, viselkedjen, milyen ruhát hordjon. Ez bizony nem könnyű egy okos, akaratos lánynak, még akkor sem, ha megérti, miért kell így lennie. Zrínyi Ilona mindent megtesz, amivel segítheti a nemes célok elérését. Nem rajta múlik, hogy tragédiába torkollnak az események. Végül nem marad más választása, mint saját kezébe venni sorsa irányítását, és bebizonyítani, hogy akarattal és elszántsággal egy magányos nő is képes hőstetteket véghezvinni, még a 17. század forrongó, háborús világában is.


“Zrínyinek születtél, vitéznek, mint az őseid, ugyanúgy, mint ükapád, aki Szigetvárt védte a legvégső percekig.”


Ismét egy ifjúsági történelmi regényt vettem kézbe, az utóbbi időszakban ez már a harmadik ilyen kötet (A nyughatatlan, Karacs). Jól esik a könnyedségük, ugyanakkor rengeteget lehet tanulni belőlük. Bányai D. Ilona könyve különösen jó választás volt, mert bár mindig harciasan kikérem magamnak, hogy a nők is fontos szerepeket töltöttek be a történelemben, mégis hiányos azon olvasmányaim száma, ahol ők játszák a főszerepet.

Zrínyi Ilonát az egyik legbátrabb magyar nőként tartják nyilván és ez csak egy ok arra, amiért fontosnak tartom, hogy II. Rákóczi Ferenc édesanyját érdemes közelebbről is megismerni. A nők is részei a történelemnek: férjük távollétében igazgatták a birtokokat, sok esetben diplomáciai kapcsolatokat ápoltak, sőt, voltak olyanok is, akik, ha a szükség úgy hozta, benn álltak a csatározások sűrűjében. Zrínyi Ilona mindez volt egy személyben és talán még több is.

Kislánykorától egészen Munkács ostromáig követjük nyomon az izgalmakban, szerelemben és fájdalomban gazdag életét, hol kisebb, hol nagyobb ugrásokkal haladva. Átfogó képet kaphatunk a korabeli, rendkívül kusza magyarországi történelemről. Hiába íródott a fiatalabb korosztály számára, nagyon élveztem, hogy ennyire érthetően jelennek meg a hangsúlyos pontok, amelyek befolyásolták, merre tart az ország, kik és hogyan mozgatják a szálakat a háttérben.


“Történhet bármi, egy Zrínyi és egy Frangepán számára a kötelesség az első!”


Bányai D. Ilona sorai nagyon könnyen olvashatóak, közel hozza Zrínyi Ilona alakját, megmutatja az emberi oldalát: a szertelen kamaszlánytól kezdve a dacos “nemakarokférjhezmenni” fiatal nőn át, egészen az szerető édesanya szerepéig. Nagyon szívesen elidőztem volna még ebben a történetben. Elbírt volna még egyszer ennyi oldalszámot is, de akkor már talán nem az ifjúsági kategóriába esne. Ha tanár lennnék, egész biztos, hogy a diákjaim kezébe adnám ezt a könyvet, amikor elérünk a XVII. századi történelemhez.
Mindenesetre megkapargatta a fantáziámat, így most célirányosan olyan regényeket fogok keresni, amelyek női történelmi alakokkal foglalkozik.

Pár éve jártunk a Rákócziak egyik fontos székhelyén, a sárospataki várban. Emlékszem, fantasztikus élmény volt, ahogy az egyébként kiváló idegenvezető felvitt minket a Vörös-toronyba, majd belefogott a Tavaszi szél vizet áraszt éneklésébe, hogy megmutassa, milyen csodás akkusztikája van az egyik teremnek. Rövidesen az egész csoport együtt énekelte a népdalt (a meglepetten pislogó német turisták legnagyobb bámulatára), és ott, abban a pillanatban összefogott minket a történelem, egy közös dal és egyetlen nő, akinek volt bátorsága számos idegen előtt énekelni. Lehet, hogy számtalanszor csinálta már, de ez akkor és ott olyan élmény volt, amit valószínűleg soha nem fogok elfelejteni. Most viszont, ez után a könyv után visszavágyom Sárospatakra. Egy kicsit más látásmóddal, bővült tudással más szemmel járnám körbe a várat. Bízom benne, hogy hamarosan lesz lehetőségünk kirándulni arra egyet.

Zrínyi Ilona kőszikla volt. A férjének, a gyermekeinek és az uradalmukhoz tartozóknak egyaránt. Kitartása, bátorsága példaértékű, elakad az ember szava, ha arra gondol, milyen fantasztikus tartással és lelki erővel bírhatott abban az időben, ami még egy férfi erejét is megtépázta.
Zrínyi Ilona szelleme pedig köztünk él. Modern nőként kötelességünk, hogy bátran kiálljunk céljainkért vagy – ami talán a legnehezebb -, saját magunkért. A lényeg, hogy tudjuk, értékesek vagyunk. Képesek vagyunk létrehozni, irányítani, dönteni.
Mert ha valakinek majd négyszáz éve ment, akkor nekünk is menni fog.
Mert Zrínyi Ilona kőszikla volt.
Meg sasok közt a galamb.

Köszönöm a recenziós példányt a Zrínyi kiadónak és Bányai D. Ilonának!

Köszönöm, hogy olvastál!
Kapusi-Farmosi Dóra 

A kiemelt képen Madarász Viktor: Zrínyi Ilona vizsgálóbírái előtt című festménye látható

Ha tetszett a bejegyzés, kövess Facebookon, vagy Instagramon, de felveheted velem a kapcsolatot e-mailben is, a következő címen: info@csakegypercre.hu


Leave a Reply

Az e-mail-címet nem tesszük közzé.