• Augusztusi könyvújdonságok
    Hírek,  Irodalom

    5 könyv, amire érdemes lesz odafigyelni augusztusban

    Az elmúlt hónapok új könyvmegjelenéseit finoman szólva is csak mérsékelten követtem a könyves fesztiválok elmaradása miatt érzett csalódottságom és a kiadók megváltozott megjelenési ütemtervei miatt. Úgy látom, mostanra stabilizálódtak az új dátumok, kicsit mindenki magához tért az elmúlt nagyjából fél éves elszigetelődésből. Lassacskán én is kezdek visszatérni a normál kerékvágásba,…

  • Irodalom,  Könyvértékelések

    Feltámad-e hamvaiból az ópiumfüggő főnix?

    Ajánló R. F. Kuang: Sárkányköztársaság című regényéhez Lángokban álló birodalom, emberek uralma alá hajtott sámáni erők, ettől megbomlott elméjű hősök, mindent kibíró barátságok és ingatag szövetségek jellemzik a Sárkányköztársaságot, mely a piszokmód fiatal R. F. Kuang tollából csordult fantasysorozat, a Mákháború második része. Az 1996-ban született R.F. Kuang talán nem…

  • Irodalom,  Novella

    A korona margójára

    Amikor az hajnalban arra ébredsz, hogy begörcsöl a kedvenc tüskéd, és hosszas kínlódás árán csak annyit sikerül elérni, hogy már nem akarsz üvölteni minden tizedmásodpercben, akkor van egy sejtésed arról, hogy ez a nap is megy majd a levesbe. Erre még a reggeli kávé előtt Wuhan Chiang jól megfejelte az…

  • Bíró Szabolcs: Lángmarta dél
    Irodalom,  Könyvértékelések

    A tartományurakkal mindig csak a baj van

    Úgy tűnik, most ilyen történelmi regényes időszakomat élem, nagyon jól esik a múlt történései között kutakodni. Bíró Szabolcs Anjouk sorozata ehhez még mindig kiváló társ, hiszen könnyen, szórakozva tudok meg egyre többet a XIV. század eleji zavaros, ám valahol mégis stabil korszakról. Kicsit furán hangozhat az utóbbi mondat, mert hogy…

  • Irodalom,  Könyvértékelések

    A családját senki sem választhatja meg

    Amikor nem is olyan régen Frank Herbert Dűnéjét olvastam, akaratlanul is megjelent a szemem előtt az Arrakis és Ausztrália közötti párhuzam. Ez a spontán gondolat nem hagyott nyugodni, kíváncsi voltam, milyen lehet az élet az ausztrál pusztaságban. Plusz, ki is voltam már éhezve egy jó krimire, így került a képbe…

  • Irodalom,  Könyvértékelések

    A liliomos lobogó árnyékában

    Örömmel figyelem, ahogy a történelmi regények egyre több ember kedvencévé válnak. A műfaj népszerűsítésében igen nagy szerepet játszik Bíró Szabolcs, aki a tizenöt részesre tervezett Anjou regényfolyamával méltán került a jelentős történelmi írók sorába.  Két éve már elkezdtem egyszer ezt a sorozatot, stílszerűen egy jelentős történelmi városban, Visegrádon. Nagyon könnyen…

  • Irodalom,  Könyvértékelések

    A szeretet gyógyító erejéről

    Olvasmányaimat ritkán választom ki az alapján, hogy épp mi a legnépszerűbb könyvmoly berkekben, F. Várkonyi Zsuzsa könyvének mégsem tudtam ellenállni. Pedig nem is kimondottan ezért mentem a könyvesboltba, de ez volt az első, amit belépéskor megláttam. Mentem egy jókora kört, aztán csak visszatértem hozzá. Tudjátok, vannak történetek, amik haza akarnak…

  • Suzanne Collins: Énekesmadarak és kígyók balladája
    Irodalom,  Könyvértékelések

    A hó mindig felül landol

    Vannak olyan könyvek, amelyek hihetetlen magasságokba repítenek egy-egy műfajt. Ilyen volt Stieg Larsson: A tetovált lány és a skandináv krimi, Bán Mór: Hunyadi sorozata és a történelmi regények, Rowling: Harry Pottere és a fantasy. És igen, ilyen volt Suzanne Collins: Az éhezők viadala és a disztópia, mely millió meg egy…

  • Móricz Zsigmond: Betyár
    Irodalom,  Könyvértékelések

    Móricz Zsigmond: Betyár – fájó korrajz a századfordulóról

    A kötelező olvasmányok finoman fogalmazva is elvették a kedvem a szépirodalmi regények olvasásától, aztán jött Gárdonyi és mindent megváltoztatott. Arra ösztönöz, hogy adjak még egy esélyt a “kötelező” íróinknak. Az egyik ilyen esélyt ragadta meg Móricz Zsigmond: Betyár című regénye. Megfogadtam, hogy minden hónapban olvasok egy klasszikus művet, felváltva a…

  • Irodalom,  Novella

    Mindennapi kenyerünket

      -Ki után következek? Többen összerezzennek mintha nyakon öntöttem volna őket egy vödör jeges vízzel. Persze megint túl hangos voltam. Nevetséges tudom, de idefelé végig azon gondolkoztam, hogy kérdezzek. Ki jött utoljára? Ki után következek? Ki az utolsó? Ha szociális érintkezésről van szó, magam vagyok a két lábon járó szerencsétlenség. Egyszerű…